Vonuló vízimadarak felmérése az Ipoly völgyében

    Bevezetés

    Az Ipoly folyó vonuló vízimadarainak vizsgálatát a 2001. év során is elvégeztük, annak reményében, hogy ezzel is hozzájárulhatunk e csodálatos folyó természeti értékeinek megismeréséhez, és a tapasztaltak szakszerű dokumentálása révén megfelelő szintű védelméhez.

    A vizsgált terület, vizsgálati módszerek
    Az elmúlt évhez hasonlóan (Selmeczi, 2000) a folyó alsó és középső szakaszára összpontosult figyelmünk, mely Balassagyarmattól a folyó dunai torkolatáig (Szob) tart. Ez persze nem véletlen, hisz' egyfelől ezek a részek még általunk elérhető távolságban vannak, másrészt még fennállt megállapodásunk az MME Nógrádi Csoporttal, mely szerint a folyó teljes hazai szakaszának (mintegy 140 kilométer) javarészén a PKMK végzi a vízimadarak megfigyelését.
    Ennek értelmében a vízzel leginkább járt öblözeti, ártéri területeket kerítettük távcső elé, az alábbi táblázatban foglaltak szerint.

Település
Terület
Fkm
Ipolyvece Ortás-rétek
94-92
Drégelypalánk Csadó-tanya
91-90
  Zabai rétek
88-86
Hont Alsó-rétek
78-77
Hont - Parassapuszta Békabúgató
76
Letkés Liliompusztai belvizek
11-10
Ipolydamásd - Szob Damásdi-rét
4-3

    A felsoroltak javarésze a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll, valamint Fontos Madárélőhely (IBA - HU19) és Ramsari Terület. Mindezért különösen fontosnak tartjuk a megfelelő minőségű, rendszeres adatgyűjtést, melyet a védett terület határáról betekintve könnyen el lehet végezni a madarak zavarása nélkül.
    Felméréseink idejét a nemzetközi - hóközépi - számlálásokhoz igazítva végeztük el az alábbiak szerint.
 

Év
Hónap
Nap
2001. február
18
  március
18
  április
15
  május
18

    A megfigyeléseket a kora reggeli óráktól kezdve végeztük erős nagyítású (15-45x; 28-70x) teleszkópokkal. A területeket - tekintve a nagy távolságot - személygépkocsival közelítettük meg.

    Eredmények
    Az Ipoly hazánk egyik legszeszélyesebb vízjárású folyója. A száraz időszakokban minimálisra zsugorodva (0,8 m3/s vízhozammal) alig pataknyi méretű - jó teleken teljes jégpáncél alá zárva -, míg a koratavaszi olvadások, esetleges esőzések után hatalmas területeket áraszt el (365 m3/s legnagyobb vízhozam - Drégelypalánknál).
    Mindezek miatt már a viszonylag enyhe februárban érdemesnek láttuk felkeresni a sokat ígérő területeket - nem is bántuk meg...
    Persze a legtöbb madár március-áprilisban mozgott, majd májusra - a vizek fokozatos csökkenésével - az átvonuló tömegek is elmaradtak, zömében már a fészkelők kerültek elénk.
 

2001.
Február
Március
Április
Május
Kis vöcsök T. ruficollis
-
8
11
2
Vörösnyakú v. P. grisegena
-
-
-
1
Kárókatona Ph. carbo
3
1
-
-
Bölömbika B. stellaris
-
-
-
1
Kis kócsag E. garzetta
-
-
-
1
Nagy kócsag E. alba
9
7
15
6
Szürke gém A. cinerea
2
5
19
18
Fekete gólya C. nigra
-
-
1
-
Fehér gólya C. ciconia
-
-
18
3
Bütykös hattyú C. olor
2
6
3
4
Vetési lúd A. fabalis
40
-
-
-
Nagy lilik A. albifrons
217
534
-
-
Nyári lúd A. anser
15
1
-
-
Fütyülő réce A. penelope
37
133
54
-
Kendermagos r. A. strepera
-
6
-
-
Csörgő réce A. crecca
120
22
94
-
Tőkés réce A. platyrhynchos
3619
208
73
8
Nyílfarkú réce A. acuta
6
59
-
-
Böjti réce A. querquedula
-
436
388
3
Kanalasréce A. clypeata
-
16
70
-
Barátréce Ay. ferina
-
58
11
2
Cigányréce Ay. nyroca
-
14
-
-
Kontyos réce Ay. fuligula
3
56
4
-
Kerceréce B. clangula
-
1
-
-
Guvat R. aquaticus
-
-
1
-
Kis vízicsibe P. parva
-
-
2
-
Vízityúk G. chloropus
-
-
-
3
Szárcsa F. atra
30
175
97
7
Aranylile P. apricaria
11
-
-
-
Bíbic V. vanellus
305
144
22
3
Pajzsoscankó Ph. pugnax
-
180
10
-
Sárszalonka G. gallinago
-
1
1
-
Nagy goda L. limosa
-
1
-
-
Piroslábú cankó T. totanus
-
3
5
-
Erdei cankó T. ochropus
-
-
2
-
Dankasirály L. ridibundus
2
162
3
-
Viharsirály L. canus
-
3
-
-
Összesen:
4.421
2.240
904
62

    Bejárásainkkor összesen 37 vízhez kötődő madárfajt figyeltünk meg. A "diverzitás" már februárban jó volt (16 faj), márciusban tetőzött (26), ezután pedig elkezdett csökkenni (22 illetve 14).

    Persze a fajok átvonuló állományai nem egységesen oszlottak el a területen, ennek szemléltetésre szolgál az alábbi összeállítás.
    Az Ipolyvecétől Drégelypalánkig tartó mintegy 250 hektáros terület - melyet szabadon elönthet a folyó - a térség legjelentősebb vízimadaras helye, ahogy ez a diagramból is egyértelműen kiderül.
    A fő tömeget a tőkés réce (Anas platyrhynchos) adta, februárban 3400 példány gyülekezett a területen.
    Érdekes volt a vadludak rendszeres előfordulása, illetve alföldi fajok - pl. cigányréce (Aythya nyroca), aranylile (Pluvialis apricaria), stb. - megjelenése.

    A Csadó-tanya - mint stabil vizes élőhely - még májusban is jelentős fajszámot mutatott fel. Itt rendszeres volt a cigányréce (Aythya nyroca) előfordulása.

    A Zabai-rétek idei madárforgalma - az itteni vizek gyors eltűnése miatt - csekélynek volt mondható; viszont egyetlen fekete gólya (Ciconia nigra) megfigyelésünk innen származik.

    A honti rétek vízellátása közepesen jó volt, ennek ellenére idén kevés madarat látott vendégül. Márciusban érdekes volt egy területen látni kercerécét (Bucephala clangula) és pajzsoscankók (Philomachus pugnax) csapatait.

    A honti Békabúgató és a parassai részek madárforgalma - szintén a minimális vizek miatt - elhanyagolható volt.

    Sajnos idén a korábban igen ígéretesnek látszó letkési belvizek hamar eltűntek, így korábbi jelentőségüket - pl. barna rétihéja (Circus aeruginosus), bölömbika (Botaurus stellaris) és bíbic (Vanellus vanellus) fészkelése - szinte teljesen elveszítették.

    Az előbbiekben vázolt helyzet érvényes volt a közel 45 hektáros Damásdi-rétre is, ahol a vízhiány miatt idén már márciusban nehéz gépek dolgoztak. (Ennek ellenére májusban újra sikerült rábukkanni a szibériai nőszirom [Iris sibirica] virágzó töveire.)

    Az általunk vizsgált teljes szakaszon jól látható, hogy a vizek eltűnésével a madarak száma is jelentősen csökkent. A fajszám - a vonulás beindulását követő kezdeti növekedés után - hasonlóképpen "viselkedett".

    Faunisztikai eredmények
    A területbejárások során számos olyan faj került szem elé, melyek faunisztikai szempontból érdekesek, ill. lokális ritkaságok.

Kárókatona (Phalacrocorax carbo): kisebb csapatai rendszeresen szem elé kerültek a folyóvölgyben, fészkelése viszont továbbra sem ismert.
Bütykös hattyú (Cygnus olor): rendszeres, szinte állandó vendég, fészkelése nem ismert. Márciusban a honti részeken került elénk az AT14 nyakgyűrűt viselő példány.
Cigányréce (Aythya nyroca): három megfigyelés mutatja idei előfordulását, fészkelése nem bizonyított, de elképzelhető Ipolyvece környékén.
Viharsirály (Larus canus): márciusban több helyen szem elé kerültek adult és fiatal példányai is. Az Ipoly mentén ritkának mondható faj.
Kis őrgébics (Lanius minor): egy pár költése bizonyított Ipolyvecénél. A bejárt területeken másutt nem találkoztunk a fajjal.
    Javaslatok
    Az Ipoly völgyének kiemelkedően értékes, természetközeli állapotú területe az Ipolyvece - Hont közötti szakasz, ennek további rendszeres felmérése (mint Ramsari Terület és Fontos Madárélőhely) prioritást élvez.
    Az alsó szakasz kevésbé jelentős a vízimadarak szempontjából, ám a Letkés környéki belvizes - korábban a folyó szerves részét képező - területek visszaalakítása, rekonstrukciója nagyban elősegítené a környék madárfaunájának gazdagodását, a nagy természetvédelmi értéket jelentő fajok állományának stabilizálódását.

    Köszönetnyilvánítás
    A programot a Környezetvédelmi Minisztérium közcélú keretének segítségével valósíthattuk meg.
    Köszönet illeti a felmérésekben részt vevő Horváth Gábort, Gőgös Zsuzsát, Kóta Andrást, Sevcsik Andrást, Varga Emesét és Zakar Viktóriát.

    Irodalom

Drexler, Sz. (szerk.) (1996): Nógrád megye madarai. MME Nógrádi Csoport, Salgótarján, p.: 80
Selmeczi K, Á. (1995): Az Ipoly völgyének madárfaunája az 1993-1994. között végzett kutatások tükrében. pp.: 73-109 [in.: Merkl, O. (szerk): Zoológiai vizsgálatok a tervezett Duna-Ipoly Természeti Örökségpark térségében 1994 során. Göncöl Alapítvány, Vác p.: 145]
Selmeczi K, Á. (1996): Szakirodalmi adatok az Ipoly-völgy madárvilágáról. Göncöl Alapítvány, Vác p.: 40
Selmeczi K, Á. (2000): Madártani felmérések az Ipoly mentén. Füzike 40. (2000. augusztus), 3-11
Selmeczi Kovács Ádám