Bevezetés
A vizsgált terület, vizsgálati módszerek
Az elmúlt évhez hasonlóan
(Selmeczi, 2000) a folyó alsó és középső szakaszára összpontosult figyelmünk,
mely Balassagyarmattól a folyó dunai torkolatáig (Szob) tart. Ez persze
nem véletlen, hisz' egyfelől ezek a részek még általunk elérhető távolságban
vannak, másrészt még fennállt megállapodásunk az MME Nógrádi Csoporttal,
mely szerint a folyó teljes hazai szakaszának (mintegy 140 kilométer) javarészén
a PKMK végzi a vízimadarak megfigyelését.
Ennek értelmében a
vízzel leginkább járt öblözeti, ártéri területeket kerítettük távcső elé,
az alábbi táblázatban foglaltak szerint.
|
|
|
Ipolyvece | Ortás-rétek |
94-92
|
Drégelypalánk | Csadó-tanya |
91-90
|
Zabai rétek |
88-86
|
|
Hont | Alsó-rétek |
78-77
|
Hont - Parassapuszta | Békabúgató |
76
|
Letkés | Liliompusztai belvizek |
11-10
|
Ipolydamásd - Szob | Damásdi-rét |
4-3
|
A felsoroltak javarésze
a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll, valamint Fontos Madárélőhely
(IBA - HU19) és Ramsari Terület. Mindezért különösen fontosnak tartjuk
a megfelelő minőségű, rendszeres adatgyűjtést, melyet a védett terület
határáról betekintve könnyen el lehet végezni a madarak zavarása nélkül.
Felméréseink idejét a nemzetközi - hóközépi - számlálásokhoz
igazítva végeztük el az alábbiak szerint.
|
|
|
2001. | február |
18
|
március |
18
|
|
április |
15
|
|
május |
18
|
A megfigyeléseket a kora reggeli óráktól kezdve végeztük erős nagyítású (15-45x; 28-70x) teleszkópokkal. A területeket - tekintve a nagy távolságot - személygépkocsival közelítettük meg.
Eredmények
Az Ipoly hazánk egyik
legszeszélyesebb vízjárású folyója. A száraz időszakokban minimálisra zsugorodva
(0,8 m3/s vízhozammal) alig
pataknyi méretű - jó teleken teljes jégpáncél alá zárva -, míg a koratavaszi
olvadások, esetleges esőzések után hatalmas területeket áraszt el (365
m3/s legnagyobb vízhozam - Drégelypalánknál).
Mindezek miatt már
a viszonylag enyhe februárban érdemesnek láttuk felkeresni a sokat ígérő
területeket - nem is bántuk meg...
Persze a legtöbb madár
március-áprilisban mozgott, majd májusra - a vizek fokozatos csökkenésével
- az átvonuló tömegek is elmaradtak, zömében már a fészkelők kerültek elénk.
|
|
|
|
|
Kis vöcsök T. ruficollis |
-
|
8
|
11
|
2
|
Vörösnyakú v. P. grisegena |
-
|
-
|
-
|
1
|
Kárókatona Ph. carbo |
3
|
1
|
-
|
-
|
Bölömbika B. stellaris |
-
|
-
|
-
|
1
|
Kis kócsag E. garzetta |
-
|
-
|
-
|
1
|
Nagy kócsag E. alba |
9
|
7
|
15
|
6
|
Szürke gém A. cinerea |
2
|
5
|
19
|
18
|
Fekete gólya C. nigra |
-
|
-
|
1
|
-
|
Fehér gólya C. ciconia |
-
|
-
|
18
|
3
|
Bütykös hattyú C. olor |
2
|
6
|
3
|
4
|
Vetési lúd A. fabalis |
40
|
-
|
-
|
-
|
Nagy lilik A. albifrons |
217
|
534
|
-
|
-
|
Nyári lúd A. anser |
15
|
1
|
-
|
-
|
Fütyülő réce A. penelope |
37
|
133
|
54
|
-
|
Kendermagos r. A. strepera |
-
|
6
|
-
|
-
|
Csörgő réce A. crecca |
120
|
22
|
94
|
-
|
Tőkés réce A. platyrhynchos |
3619
|
208
|
73
|
8
|
Nyílfarkú réce A. acuta |
6
|
59
|
-
|
-
|
Böjti réce A. querquedula |
-
|
436
|
388
|
3
|
Kanalasréce A. clypeata |
-
|
16
|
70
|
-
|
Barátréce Ay. ferina |
-
|
58
|
11
|
2
|
Cigányréce Ay. nyroca |
-
|
14
|
-
|
-
|
Kontyos réce Ay. fuligula |
3
|
56
|
4
|
-
|
Kerceréce B. clangula |
-
|
1
|
-
|
-
|
Guvat R. aquaticus |
-
|
-
|
1
|
-
|
Kis vízicsibe P. parva |
-
|
-
|
2
|
-
|
Vízityúk G. chloropus |
-
|
-
|
-
|
3
|
Szárcsa F. atra |
30
|
175
|
97
|
7
|
Aranylile P. apricaria |
11
|
-
|
-
|
-
|
Bíbic V. vanellus |
305
|
144
|
22
|
3
|
Pajzsoscankó Ph. pugnax |
-
|
180
|
10
|
-
|
Sárszalonka G. gallinago |
-
|
1
|
1
|
-
|
Nagy goda L. limosa |
-
|
1
|
-
|
-
|
Piroslábú cankó T. totanus |
-
|
3
|
5
|
-
|
Erdei cankó T. ochropus |
-
|
-
|
2
|
-
|
Dankasirály L. ridibundus |
2
|
162
|
3
|
-
|
Viharsirály L. canus |
-
|
3
|
-
|
-
|
Összesen: |
4.421
|
2.240
|
904
|
62
|
Bejárásainkkor összesen 37 vízhez kötődő madárfajt figyeltünk meg. A "diverzitás" már februárban jó volt (16 faj), márciusban tetőzött (26), ezután pedig elkezdett csökkenni (22 illetve 14).
Persze a fajok átvonuló állományai nem egységesen
oszlottak el a területen, ennek szemléltetésre szolgál az alábbi összeállítás.
Az Ipolyvecétől Drégelypalánkig
tartó mintegy 250 hektáros terület - melyet szabadon elönthet a folyó -
a térség legjelentősebb vízimadaras helye, ahogy ez a diagramból is egyértelműen
kiderül.
A fő tömeget a tőkés
réce (Anas platyrhynchos) adta, februárban 3400 példány gyülekezett
a területen.
Érdekes volt a vadludak
rendszeres előfordulása, illetve alföldi fajok - pl. cigányréce
(Aythya nyroca), aranylile (Pluvialis apricaria), stb. -
megjelenése.
A Csadó-tanya - mint stabil vizes élőhely - még májusban is jelentős fajszámot mutatott fel. Itt rendszeres volt a cigányréce (Aythya nyroca) előfordulása.
A Zabai-rétek idei madárforgalma - az itteni vizek gyors eltűnése miatt - csekélynek volt mondható; viszont egyetlen fekete gólya (Ciconia nigra) megfigyelésünk innen származik.
A honti rétek vízellátása közepesen jó volt, ennek ellenére idén kevés madarat látott vendégül. Márciusban érdekes volt egy területen látni kercerécét (Bucephala clangula) és pajzsoscankók (Philomachus pugnax) csapatait.
A honti Békabúgató és a parassai részek madárforgalma - szintén a minimális vizek miatt - elhanyagolható volt.
Sajnos idén a korábban igen ígéretesnek látszó letkési belvizek hamar eltűntek, így korábbi jelentőségüket - pl. barna rétihéja (Circus aeruginosus), bölömbika (Botaurus stellaris) és bíbic (Vanellus vanellus) fészkelése - szinte teljesen elveszítették.
Az előbbiekben vázolt helyzet érvényes volt a közel 45 hektáros Damásdi-rétre is, ahol a vízhiány miatt idén már márciusban nehéz gépek dolgoztak. (Ennek ellenére májusban újra sikerült rábukkanni a szibériai nőszirom [Iris sibirica] virágzó töveire.)
Az általunk vizsgált teljes szakaszon jól látható, hogy a vizek eltűnésével a madarak száma is jelentősen csökkent. A fajszám - a vonulás beindulását követő kezdeti növekedés után - hasonlóképpen "viselkedett".
Faunisztikai eredmények
A területbejárások során számos olyan faj került
szem elé, melyek faunisztikai szempontból érdekesek, ill. lokális ritkaságok.
Kárókatona (Phalacrocorax carbo): kisebb csapatai rendszeresen szem elé kerültek a folyóvölgyben, fészkelése viszont továbbra sem ismert.Javaslatok
Bütykös hattyú (Cygnus olor): rendszeres, szinte állandó vendég, fészkelése nem ismert. Márciusban a honti részeken került elénk az AT14 nyakgyűrűt viselő példány.
Cigányréce (Aythya nyroca): három megfigyelés mutatja idei előfordulását, fészkelése nem bizonyított, de elképzelhető Ipolyvece környékén.
Viharsirály (Larus canus): márciusban több helyen szem elé kerültek adult és fiatal példányai is. Az Ipoly mentén ritkának mondható faj.
Kis őrgébics (Lanius minor): egy pár költése bizonyított Ipolyvecénél. A bejárt területeken másutt nem találkoztunk a fajjal.
Köszönetnyilvánítás
A programot a Környezetvédelmi Minisztérium közcélú
keretének segítségével valósíthattuk meg.
Köszönet illeti a felmérésekben
részt vevő Horváth Gábort, Gőgös Zsuzsát, Kóta Andrást, Sevcsik Andrást,
Varga Emesét és Zakar Viktóriát.
Irodalom