Egyesületünk 1994-től kezdődően foglalkozik kiemelten a Duna vízimadarainak vizsgálatával. Az Esztergom-Budapest (1720-1650 fkm) szakaszon immár a hetedik szezont fejeztük be a november-március között végzett hóközépi megfigyelések révén.
    Az időjárási tényezők az eddigiekben még sohasem alakultak ilyen szerencsétlenül. Az alábbi diagramokon szemléltetem a szinkronnapokon, illetve az azokat megelőző héten mért léghőmérsékletet (Szentendre) és a vízállást (Nagymaros). E két tényező alapvetően meghatározza a fajok megjelenését és a jellemző téli madárközösségek kialakulását (Selmeczi, 2001).

    Mint látható, az öt hónap alatt csak januárban esett 0 °C alá a hőmérséklet a szinkronnapok táján (pontosabban éppen a szinkronnapon, hisz’ a megelőző hét nap átlaga közel 3 °C!). A novemberi és decemberi hidegek - és velük együtt sajnos a vízimadarak is - elkerültek minket.
    Márciusban hirtelen meleg lett (közel 10 °C) amely a hegyekben elindított hóolvadás révén a vízálláson keresztül okozta a telelő vízimadarak - addig sem túl magas - állományainak csökkenését.

    Bár a vízállás nagyszerűnek tűnt (kellően alacsony volt huzamosabb időn keresztül) az előzőekben említett magas hőmérséklet miatt a vonuló, telelő fajok csapatainak összesereglése nem indult meg, és a környékbeli állóvizek sem kerültek jég alá.

Mindezek fényében azt hiszem nem meglepő, ha ez a szezon nevezhető egyedszámban (21.516 pd.) az egyik leggyengébb évnek. Az alábbi diagramon az eddigi évek eredményeit lehet összevetni, a példányszám tekintetében a november-március közötti öt hónap átlagát vettem alapul.

    Az alábbi táblázatban az eddigi rendszernek megfelelően közlöm az idei szezonban észlelt fajok példányszámait, feltüntetve a tavalyihoz képest bekövetkezett változásokat.
 

2000/2001.

November

December

Január

Február

Március

Északi búvár G. stellata	?	1	?	-	-	-	-	-	-	-
Sarki búvár G. arctica	?	2	-	-	-	-	-	-	-	-
Kis vöcsök T. ruficollis	?	113	?	96	?	43	?	38	?	9
Búbos vöcsök P. cristatus	?	2	?	1	?	2	?	-	?	3
Vörösnyakú v. P. grisegena	-	-	-	-	?	1	-	-	-	-
Füles vöcsök P. auritus	-	-	-	-	-	-	?	1	-	-
Kárókatona Ph. carbo	?	814	?	631	?	442	?	295	?	86
Szürke gém A. cinerea	?	27	?	72	?	20	?	20	?	11
Nagy kócsag E. alba	-	-	-	-	?	4	?	1	-	-
Bütykös hattyú C. olor	?	18	?	15	?	28	?	30	?	4
Énekes hattyú C. cygnus	-	-	-	-	-	-	?	1	-	-
Vetési lúd A. fabalis	?	-	?	152	?	670	?	-	-	-
Nagy lilik A. albifrons	?	340	?	1	?	7	?	60	-	-
Apácalúd B. leucopsis	-	-	?	1	-	-	-	-	-	-
Fütyülő réce A. penelope	?	6	?	1	-	-	-	-	-	-
Csörgő réce A. crecca	?	39	?	4	?	4	?	14	-	-
Tőkés réce A. platyrhynchos	?	2.639	?	3.503	?	3.776	?	1.175	?	227
Nyílfarkú réce A. acuta	?	-	?	-	?	1	-	-	-	-
Böjti réce A querquedula	-	-	-	-	-	-	-	-	?	10
Barátréce Ay. ferina	?	95	?	65	?	312	?	228	?	43
Kontyos réce Ay. fuligula	?	67	?	222	?	377	?	251	?	141
Cigányréce Ay. nyroca	-	-	-	-	-	-	-	-	-	1
Hegyi réce Ay. marila	-	-	?	-	?	5	?	-	?	-
Kerceréce B. clangula	?	56	?	282	?	816	?	289	?	38
Kis bukó M. albellus	?	8	?	36	?	136	?	65	?	1
Örvös bukó M. serrator	?	2	-	-	?	4	-	-	-	-
Nagy bukó M. merganser	?	3	?	9	?	46	?	10	?	-
Réti sas H. albicilla	-	1	?	1	?	2	?	-	-	-
Szárcsa F. atra	?	10	?	22	?	142	?	143	?	28
Bíbic V. vanellus	-	-	-	-		-	?	-	?	6
Pajzsoscankó Ph. pugnax	-	-	-	-	-	-	-	-	?	2
Billegetőcankó A. hypoleucos	-	-	-	-	?	3	-	-		-
Kis sirály L. minutus	?	2	?	2	-	-	-	-	-	-
Dankasirály L. ridibundus	?	313	?	303	?	467	?	409	?	107
Viharsirály L. canus	?	4	?	11	?	94	?	66	?	5
Sárgalábú s. L. cachinnans	?	58	?	77	?	101	?	60	?	8

Összesen:

?

4.620

?

5.507

?

7.503

?

3.156

?

730

    A táblázat végeredménye a tavalyi tendenciát követte: az egyedszám egyedül novemberben mutatott emelkedést (9 %), a többi esetben erősen csökkent (átlag 12,5 %) az előző év eredményeihez képest.
    Abszolút növekedést (minden hónapban ? ) - a ritkának mondható nagy kócsag (Egretta alba) és örvös bukó (Mergus serrator) mellett - egyedül a szürke gém (Ardea cinerea) mutatott. Abszolút csökkenést (minden hónapban ? ) a sarki búvár (Gavia arctica), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a hegyi réce (Aythya marila) és a viharsirály (Larus canus) esetében tapasztaltunk.
    A növekedés (? ) és csökkenés (? ) aránya kiegyenlített - 59:58 - volt.
    A gyakori fajok esetében érdekes változások történtek. A szürke gémet (Ardea cinerea) a kemény idők hiánya és az alacsony vízállás marasztalta, így decemberben rekordmennyiség (72 pd.) tartózkodott a területen.
    A kárókatonák (Phalacrocorax carbo) száma is növekedett. A nagy lilikek (Anser albifrons) idei dömpingjét mi is megéreztük: négy hónapon át láthatók voltak kisebb-nagyobb csapatai, míg a vetési lúd (Anser fabalis) csak kétszer jelentkezett. A récefélék - és főleg a jellegzetes téli fajok - száma mindvégig alacsony volt, egyes fajok teljesen elmaradtak. A kerceréce (Bucephala clangula) az idén nem érte el az ezer példányt, és csak januárban haladta meg az IBA minősítő 750 példányos szintet! A sirályok közül egyedül a sárgalábú sirály (Larus cachinnans) állománya növekedett, a másik két gyakori faj erősen csökkent.
    Vigasztalódásul idén három új faj is jelentkezett - füles vöcsök (Podiceps auritus), énekes hattyú (Cygnus cygnus) és pajzsoscankó (Philomachus pugnax) - ezzel a Dunakanyarban “téli” szinkronokkor észlelt vízimadarak száma 60-ra emelkedett. A szokásos fajcserélődés idén is megvolt: a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus), a nyári lúd (Anser anser), a kendermagos réce (Anas strepera), a pehely-, jeges- és füstös réce (Somateria mollissima, Clangula hyemalis, Melanitta fusca) valamint az erdei cankó (Tringa ochropus) helyett a vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena), a nagy lilik (Anser albifrons), a fütyülő réce (Anas penelope), a böjti réce (Anas querquedula), a billegető cankó (Actitis hypoleucos) és a kis sirály (Larus minutus) színezte a megfigyeléseket.
    Érdekesség, hogy márciusban újfent (immár ez a harmadik év) szem elé került egy cigányréce (Aythya nyroca), ezúttal is a Pilismaróti-öbölben.
    Az előző évekhez hasonlóan áttekintő jelleggel feldolgoztam öt jellemző vízimadárfaj előfordulásait, az alábbiaknak megfelelő tíz folyamkilométeres egységenként:

1720-10 fkm Esztergom-Szob            1680-70 fkm Vác-Göd
1710-00 fkm Szob-Dömös                  1670-60 fkm Göd-Dunakeszi
1700-90 fkm Dömös-Kismaros          1660-50 fkm Dunakeszi-Budapest
1690-80 fkm Kismaros-Vác
 

A kárókatona (Phalacrocorax carbo) diszperziója 2000/2001.

    A kárókatona (Phalacrocorax carbo) területi eloszlása változást mutat az előző évekhez képest, hiszen az idén nem láttuk jelentősebb csapatait a főváros közelében. A Dunakanyar felső egységei - a zátonyos, szigetes részek - továbbra is elsőrendű szerepet játszanak a telelésben.

A tőkés réce (Anas platyrhynchos) diszperziója 2000/2001.

    A tőkés réce (Anas platyrhynchos) területi eloszlása az eddigi évekhez képest zavarosabb volt. Az Esztergom-Szob közötti egységek (1720-00 fkm) zátonyain jelentős csapatai állomásoztak. A Kismaros-Vác (1690-80 fkm) közti szakaszon látott egyedszám a tavalyi háromszorosa volt, míg a tradicionális Vác-Göd (1680-70 fkm) jelentősége csökkenni látszik (bár a tél folyamán ezen az egységen 2655 példányát számoltam december 31-én).

A kontyos réce (Aythya fuligula) diszperziója 2000/2001.

    A kontyos réce (Aythya fuligula) eloszlásában markánsan emelkedik ki a két legkedveltebb egység - az Szob-Dömös (1710-00 fkm) és a Vác-Göd (1680-70 fkm) - ahol egyaránt összesen 400 példány körüli mennyiség került távcső elé. (Az első szakaszon kiemelkedő szerepe van a Pilismaróti-öbölnek.)

A kerceréce (Bucephala clangula) diszperziója 2000/2001.

    A kerceréce (Bucephala clangula) a kontyoshoz hasonló eloszlást mutat, ugyanaz a két szakasz a legkedveltebb (a Pilismaróti-öböl szerepe itt is vitathatatlan), a többinél viszont - leszámítva a fővárosi szakaszt - az eddigieknél kiegyenlítettebb állománya mutatkozott.

A dankasirály (Larus ridibundus) diszperziója 2000/2001.

A dankasirály (Larus ridibundus) eloszlása a “papírforma” szerint alakult: a nagymarosi zátony (Dömös-Kismaros szakasz - 1700-90 fkm) és a főváros közeli részeken mutatkozott a legtöbb példány.

Összegyedszám az egyes szakaszokon 2000/2001. nov.-márc.

    Az összegyedszámok tekintetétben nem történt megdöbbentő változás, kiugró a Pilismaróti-öböllel támogatott Szob-Dömös (1710-00 fkm) és a kősarkantyúkkal tűzdelt Vác-Göd (1680-70 fkm) szakasz.
    A fajszámokat tekintve egy kicsit módosulnak az előző évi tendenciák. Az előzőekben már említettek okán első helyen áll a Szob-Dömös (1710-00 fkm) szakasz és környéke. Furcsa módon a Vác-Göd (1680-70 fkm) szakasz egyed- és fajszáma is jóval a várakozások alatt maradt.
 

2000/2001.	1720-10	1710-00	1700-90	1690-80	1680-70	1670-60	1660-50
Északi búvár G. stellata
Sarki búvár G. arctica
Kis vöcsök T. ruficollis
Búbos v. P. cristatus
Vörösny. V. P. grisegena
Füles vöcsök P. auritus
Kárókatona Ph. carbo
Szürke gém A. cinerea
Nagy kócsag E. alba
Bütykös hattyú C. olor
Énekes hattyú C. cygnus
Vetési lúd A. fabalis
Nagy lilik A. albifrons
Apácalúd B. anser
Fütyülő réce A. penelope
Csörgő réce A. crecca
Tőkés réce A. platyrhy.
Nyílfarkú réce A. acuta
Böjti réce A. querquedula
Barátréce Ay. ferina
Kontyos r. Ay. fuligula
Cigányréce Ay. nyroca
Hegyi réce Ay. marila
Kerceréce B. clangula
Kis bukó M. albellus
Örvös bukó M. serrator
Nagy bukó M. merganser
Rétisas H. albicilla
Szárcsa F. atra
Bíbic V. vanellus
Pajzsoscankó Ph. pugnax
B. cankó A. hypoleucos
Kis sirály L.minutus
Sárgalábú L. cachinnans
Viharsirály L. canus
Dankasirály L ridibundus
Összes fajszám:	16	29	23	20	19	13	14

    A program megvalósításában ezúttal is sokan vettek részt. Az egyes területegységeket rendszeresen járók munkájára a jövőben is számítva köszönetem fejezem ki: Albert Lászlónak, Horváth Balázsnak, Horváth Gábornak, Jolsvai Gábornak, Liszonyi Gábornak, Pető Ákosnak, Szinai Péternek.
    Alkalmi segítőinknek is köszönöm részvételüket, akik a következők voltak: Bajor Zoltán, Kancsal Béla, Kóta András, Kristóf Andrea, Mátés Eszter, Réti Rezső, Sebők Lehel, Sevcsik András, Takács Eszter, Ungi Balázs, Varga Anna, Zakar Viktória.

    Irodalom

Horváth, G. (1995): Visszatekintés a tavalyi Dunaszinkronra, FÜZIKE (15.) 1995. december, p. 9-11
Selmeczi K, Á. (1996): Összefoglaló a PKMK 1995/96. vízimadár-szinkronjáról, FÜZIKE (20.) 1996. május, p. 3-5
Selmeczi K, Á. (1997): A dunai vízimadár-szinkronokról (1996/97.), FÜZIKE (28.) 1997. augusztus, p. 6-13
Selmeczi K, Á. (1998): A PKMK dunai vízimadár-szinkronja (1997/98.), FÜZIKE (31.) 1998. május, p. 3-13
Selmeczi K, Á. (1999): A PKMK dunai vízimadár-szinkronjai (1998/99.), FÜZIKE (35.) 1999. május, p. 3-11
Selmeczi K, Á. (2001): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok függvényében az elmúlt évtizedben (szakdolgozat). NyME - Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási Intézet, Sopron. 120 p.