Bevezetés
    Egyesületünk indulóprogramja a Szentendrei-sziget teljes területének (6440 ha) komplex madártani felmérése volt, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park felállításához szükséges adatok gyűjtését célozta. (A kivonatos anyagot a FÜZIKE 1996. augusztusi, 23. száma tartalmazza.)
    A sziget különleges helyzete sajnálatos módon minden bizonnyal változni fog, mivel a tervezett - és részben kivitelezett - M0 autópálya a sziget felett fog átívelni, a tervek szerint két pillérrel arra is támaszkodva. Mivel a terület madártani értékekben bővelkedik, a PKMK-t kérték fel az 1998-as hatástanulmány madártani részegységének elkészítésére. Jelen írás ezen anyagra támaszkodva készült, tájékoztató szándékkal.

    A terület
    A Szentendrei-sziget vizsgált része a sziget déli csúcsától (Duna 1658 fkm.) a Szigetmonostorhoz tartozó külterületi státuszú Horány üdülőterületéig tart. A megközelítőleg 11 km² kiterjedésű terület változatos, de kevés érintetlen élőhellyel rendelkezik.
    Legnagyobb részét tájidegen fafajokból (akác, fenyők) álló erdőtelepítések foglalják; emellett kiterjedt, de rontott homoki gyepek, mezőgazdasági területek, sajnos inkább csak sávokban fellelhető természetszerű puhafás ligeterdők, ill. ártéri kaszálók borítják. Külön kell tárgyalnunk a vízügyi okokból létesített ún. Merzsán tavat, illetőleg a Szentendrei-ágban helyet foglaló, de lassan a Szentendrei-sziget oldalához "tapadó" Tündér-(Pap)szigetet.

    Módszerek, eredmények
    A rendelkezésre álló idő alatt (1998. január-június) a legalapvetőbb információgyűjtési módszereket alkalmaztuk: rendszeres területbejárások során faunisztikai megfigyeléseket folytattunk. Ennek speciális vonatkozású része volt a szigetet körbeölelő Dunaágakon átvonuló- és telelő madárfajok állományainak felmérése, melyet a főág 1658-1668 fkm., ill. Szentendrei-ág 1-10 fkm. között havonta végeztünk. Mindezek eredményeképp 194 madárfaj előfordulása bizonyosodott be a déli területen.
    A fajok költésének mennyiségét, sikerességét megállapító munka legderekasabb része az RTM-program volt. Ezt a fészkelési időben a teljes területen elvégeztük; 93 faj költését tapasztaltuk.

    Eredmények
    Mint azt már korábbi vizsgálataink során megállapítottuk, a Szentendrei-sziget kiemelkedően értékes a vonuló- és telelőhely a vízimadarak számos csoportja, főként a lúdalakúak fajai számára. Mindennek két fő oka van, egyrészt a felsőbb (Nagymaros környéki) szakasz telelőhelyeinek degradálódása, másrészt a sziget (vízügyi) védettsége, mely megfelelő pihenőhelyeket teremt.
    A sziget partoldala szerencsére viszonylagos védelmet élvez a vízbázis őrzése miatt, ennek köszönhetően a vízimadarak megfelelően nyugodt területet találnak. Nagy szerepe van a kősarkantyúk szélvédett öbleinek, ahol gyakran tömörülnek a táplálkozó, pihenő madarak. Ennek értelmében a sziget mellett telelő 6-8.000 vízivadból 1-2.000 egyed állomásozik a szigetcsúcs és Horány közt.
    A főágnál jóval kisebb, de cseppet sem elhanyagolható szerepet játszik a vízimadarak vonulásának lebonyolításában a Szentendrei-ág. Vonuláskor legfőképp mint a gémfélék (pl.: szürke gém - 12 pd.,) ill. a sirályok (pl.: dankasirály - 155 pd.,) táplálkozóhelye jön szóba, míg telelőhelyül a kisebb, nyugalmasabb vizet kedvelő fajok választják, mint a kis vöcsök - 30 pd.; vagy a tőkés réce - 400 pd. Ezenkívül értékes kárókatona telelőszállás található a kiság Luppa-sziget alatti puhafaligetének szélén, ahol gyakran 1-2.000 példány pihen. (Sajnos az egyik pillér pont ezen a helyen áll majd… - a szerk.)
    Az értékesebb fajok közül kiemelkedik a rétisas, mely az utóbbi években egyre gyakrabban látogatja ezt a területet a kiságban - egészen Budapest közvetlen határáig lehúzódva. Eleddig mintegy 10 adat tanúsítja itteni előfordulását - a madarak több esetben a főágról érkezve vadásztak a kiság területén, ill. a merzsáni partokon.

Az előfordult fajok listájának közzététele nem áll módunkban, de az értékesebb fajok adatai az alábbi összefoglalóban láthatók:
 

Magyar fajnév

Tudományos fajnév

a

b

c

d

e

a: tárgyalt faj 1998-as fészkelő állományának kategóriája
b: tárgyalt faj 1995-ös fészkelő állományának kategóriája
c: tárgyalt faj 1995-98. közti előfordulásainak kategóriája
d: tárgyalt faj magyarországi védettségi státuszának szimbóluma
e: tárgyalt faj magyar Vöröskönyv által jegyzettségének szimbóluma

(szakmai és technikai okokból ehelyt nem áll módunkban közölni a táblázatot, további információkért kérjük forduljanak a szerzőhöz!)
.
.
.

1998-as fészkelők: 93
1995-ös fészkelők: 98
Megfigyelt fajok: (180+14=) 194
Védett fajok: 171
.
.
.

    Az M0-ás híd hatásairól
    A megrendelő kérésére közvetlen vizsgálatokat végeztünk az M0-ás híd jelenlegi nyomvonala szerinti élőhelyeken, annak megállapítására, hogy milyen mérvű károsítást okozhat az esetleges építkezés. Eszerint 28 fészkelő fajt találtunk a nyomvonal szerinti mintegy 500 m-es sávban.
    Mindenesetre tudni kell, hogy egy ilyen vizsgálatkor biztosan csak a közvetlen, kézzelfogható és a jelenlegi állapothoz képest fellépő károsítást tudjuk megállapítani. Ennek azért van jelentősége, mert az élőhelyek javulásával/romlásával együtt alakul annak madárfaunája is kedvező irányba az értékes fajok betelepülésével, vagy éppen negatív tendenciaként a most még meglévő jobb fajok eltűnésével. Kívánatos volna a Merzsán-tó és környékének gyakorlati védelme, mely elősegítené a nagy természetvédelmi értéket képviselő madárfajok vonuláskori jobb kiszolgálását és védelmét.
    Általánosságban megállapítható, hogy a vizes élőhelyeket kedvelő, zavarásra igen érzékeny, sokszor hosszútávú vonuló (Szaharát is átrepülő) madárfajok repülését az M0-ás hídja megzavarná és nagy valószínűséggel kitérésre kényszerítené az itt átvonuló vízimadár-csapatokat.
    Ennek pontos mértékét biztosan megállapítani most még nem lehet, de az bizonyos, hogy az itt átvonuló madarak úgymond nincsenek felkészülve egy újabb, Budapest határától messzebb épülő, várhatóan nagy forgalmat - és ezzel együtt erős zajt, mozgást és fényeket - bonyolító híddal való találkozásra.
    A vízimadarak által évszázadok óta használt, tradicionális vonulási útvonalakról való kitérés azért veszélyes, mert az ismeretlen (és hozzá kell tenni, mivel vizes élőhelyekről van szó: bizonytalan meglétű!) területeken a madarak mortalitásának növekedésével lehet számolni, mely ezeknél a fajoknál amúgy is - a klímaváltozás és az emberi hatások miatti mérhetetlen élőhelypusztulás okán - jelentős.
    A híd által közvetlenül veszélyeztetve van (pontosabban a megépülés esetén azonnal megszűnik) a Luppa-sziget közelében levő galériaerdei kárókatona pihenőhely, mely igen fontos az itt átvonuló-telelő csapatok nyugalmának tekintetében. Annak ellenére, hogy ez a faj jelenleg törvényes oltalomban nem részesül, más védett vagy akár fokozottan védett fajokat vonzanak e területre. Ezek számára is sokat jelent egy ilyen stabil, nyugalmas telelőhely, hisz’ a telelő vízimadarak ún. ideiglenes társulást alkotnak. Az itteni részeken telelő fajok táplálékul szolgálnak a több esetben észlelt rétisas számára is.
    A híd közelsége szintén befolyásolhatja a Merzsán-tó eddig teljességgel zavartalan élőhelyeit, s ezáltal a mostani kedvező állapotok irreverzibilis megszűnéséhez vezethet az itt átvonuló, pihenő és a későbbiekben esetleg betelepülő értékes madárfajok vonatkozásában (de mint említettük ennek előrejelzése szinte lehetetlen!).
    Újfent szeretnénk hangsúlyozni, hogy madártani értelemben az M0-ás Duna híd zavarása - a fenti okok miatt - biztosra vehető, ám a zavarás mértékét és annak pontos hatásait szinte lehetetlen előrejelezni (egyrészt az ezt befolyásoló tényezők sokasága, másrészt az ilyen tapasztalatok hiánya miatt). Ezekre a kérdésekre a híd esetleges megépülése utáni évek madártani vizsgálatai adnak majd választ.